| Főoldal » | Blogok |
BLOG
 |
közvetítő és értékbecslő
Balatonlelle, Petőfi u. 3763/2
+36 20-9283 266, +36 20 776 24 64
e-mail küldése
e-mail küldése
#14208
KÉRDEZD MEG AZ ÜGYVÉDÜNKET!2008.05.26 04:44 | info | nyilvános | hozzászólások (200) Szólj hozzá » | Ismerősnek elküldöm
Kedves Érdeklődők!
Az Ügyvéd válaszol rovatot a továbbiakban Drótos és Társa ügyvédi iroda részéről dr. Polgárdi Gábor ügyvédünk szerkeszti, aki azokat a kérdéseket várja, ami az ingatlanok értékesítésével, közvetítésével, az ingatlanos visszaélésekkel, és a kapcsolódó témakörrel foglalkozik.
http://5x5.hu/user/dr__polgardi_gabor
Ezen az oldalon alul, a hozzászólásoknál lehet kérdezni, a lap legalján.
Ha kérdése, vagy megjegyzése van, gördítsen le teljesen a lap aljára és a rendszer kér egy egyszerű számtani műveletet, a kémrobotok miatt.
A kérdező írja oda nevét, vagy "művésznevét" a levélhez.
Jó kérdezést!
----------------
Az Ügyvédi Iroda a kérdésekre történő válaszadás során törekszik lehetőség szerint kimerítő választ adni, azonban nem szükséges és nem is köteles minden kérdésre a legalaposabb válaszra, figyelemmel arra, hogy az adott kérdés esetén nem lehet előtte ismert sem az adott kérdés mögötti háttér, sem pedig az azzal kapcsolatosan esetleg keletkezett iratanyag. Előfordulhat, hogy a kérdés feltevője pontatlanul, nem a megfelelő jogi fogalmak használatával adja elő a kérdést, melynek következtében a válasz sem lehet ezek után jogilag pontos.
Ezen előfordulások miatt fenntartjuk a MIÉSZ és az Ügyvédi Iroda vonatkozásában a fenti felelősséget mint kárigényt kizáró nyilatkozatot.
HOZZÁSZÓLÁSOK (200)
200 hozzászólás 20 oldalon
| « első | « előző | 1 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] | következő » | utolsó » |
#200
Válasz: Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.07.23 03:17
írta: dr. Polgárdi Gábor ügyvéd | válasz
válasz erre:
Tisztelt Makkainé!
Kártérítés útján lehetséges vagy rosszabb esetben akár a büntetőjogi felelősségre vonás is felmerülhet, de ez utóbbi bizonyítása nem lenne egyszerű feladat, de persze lehetelen sem.
Kérdezd meg az ügyvédünket! írta: Makkainé Hoksza Éva | 2010.07.21 13:40
Érdekelne engem az az információ, hogy hogyan szankcionálható a rosszul értékelő becslő szakember? Volt-e már erre példa?
A választ előre is köszönöm.
/Egy választ már kaptam, több szempontból is érdekes lenne a kérdés./
A választ előre is köszönöm.
/Egy választ már kaptam, több szempontból is érdekes lenne a kérdés./
Tisztelt Makkainé!
Kártérítés útján lehetséges vagy rosszabb esetben akár a büntetőjogi felelősségre vonás is felmerülhet, de ez utóbbi bizonyítása nem lenne egyszerű feladat, de persze lehetelen sem.
#199
Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.07.21 13:40
írta: Makkainé Hoksza Éva | válasz
Érdekelne engem az az információ, hogy hogyan szankcionálható a rosszul értékelő becslő szakember? Volt-e már erre példa?
A választ előre is köszönöm.
/Egy választ már kaptam, több szempontból is érdekes lenne a kérdés./
A választ előre is köszönöm.
/Egy választ már kaptam, több szempontból is érdekes lenne a kérdés./
#198
Válasz: Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.07.21 05:51
írta: dr. Polgárdi Gábor ügyvéd | válasz
válasz erre:
Kedves FMária!
Nem igazán értettem meg leveléből a problémát. Számomra kissé zavaros volt az előadásmód, de amennyire ki tudtam hámozni a lényeget, az nem igazán kedvező Önre nézve. Mivel több szabálytalanságot is vélek felfedezni az ügy hátterében ezért eme nyílt fórumon nem kívánok részleteiben belebocsátkozni az érdemi válaszba. Éppen ezért javaslom keressen fel egy ügyvédet és alaposan konzultáljon vele mihamarabb problémájáról.
Kérdezd meg az ügyvédünket! írta: Mária | 2010.07.15 06:33
Tisztelt Ügyvéd úr!
Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben:
1996-ban (16 éves voltam) Nagymamám egy önkormányzati lakás bérleti jogát vásárolta meg az én nevemre, de édesanyám lakhatásáért, mivel engem nagyszüleim neveltek és velük éltem.
Az elmúlt pár évben sok bajom volt ebből, főleg azért, mert édesanyám nem fizet lakbért (és mást sem) így minden az én felelősségem ez ügyben.
2 éve Nagymamám meghalt, és a lakás, amiben éltünk (élek) az én nevemre lett vásárolva, ez egy öröklakás.
Idén az önkormányzati lakást lebontják és az önkormányzat felajánlott csereingatlant vagy pénzbeli juttatást. Mivel édesanyámnak egyik csereingatlan sem felelt meg, így már csak a pénz iránti kérelem jöhet szóba.
A kérdésem, hogy ezzel, ha én elfogadnék pénzt az önkormányzattól úgy, hogy van egy öröklakásom nem követnék-e el jogsértést? Illetve ha nem fogadhatnék el pénzt a lakásért, akkor milyen más megoldás jöhet szóba?
Nagyon égető a dolog, és ha nem tudunk rá megoldást találni, akkor anyám nem tud hova menni, csak az utcára.
Köszönettel:
FMária
Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben:
1996-ban (16 éves voltam) Nagymamám egy önkormányzati lakás bérleti jogát vásárolta meg az én nevemre, de édesanyám lakhatásáért, mivel engem nagyszüleim neveltek és velük éltem.
Az elmúlt pár évben sok bajom volt ebből, főleg azért, mert édesanyám nem fizet lakbért (és mást sem) így minden az én felelősségem ez ügyben.
2 éve Nagymamám meghalt, és a lakás, amiben éltünk (élek) az én nevemre lett vásárolva, ez egy öröklakás.
Idén az önkormányzati lakást lebontják és az önkormányzat felajánlott csereingatlant vagy pénzbeli juttatást. Mivel édesanyámnak egyik csereingatlan sem felelt meg, így már csak a pénz iránti kérelem jöhet szóba.
A kérdésem, hogy ezzel, ha én elfogadnék pénzt az önkormányzattól úgy, hogy van egy öröklakásom nem követnék-e el jogsértést? Illetve ha nem fogadhatnék el pénzt a lakásért, akkor milyen más megoldás jöhet szóba?
Nagyon égető a dolog, és ha nem tudunk rá megoldást találni, akkor anyám nem tud hova menni, csak az utcára.
Köszönettel:
FMária
Kedves FMária!
Nem igazán értettem meg leveléből a problémát. Számomra kissé zavaros volt az előadásmód, de amennyire ki tudtam hámozni a lényeget, az nem igazán kedvező Önre nézve. Mivel több szabálytalanságot is vélek felfedezni az ügy hátterében ezért eme nyílt fórumon nem kívánok részleteiben belebocsátkozni az érdemi válaszba. Éppen ezért javaslom keressen fel egy ügyvédet és alaposan konzultáljon vele mihamarabb problémájáról.
#197
Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.07.15 06:33
írta: Mária | válasz
Tisztelt Ügyvéd úr!
Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben:
1996-ban (16 éves voltam) Nagymamám egy önkormányzati lakás bérleti jogát vásárolta meg az én nevemre, de édesanyám lakhatásáért, mivel engem nagyszüleim neveltek és velük éltem.
Az elmúlt pár évben sok bajom volt ebből, főleg azért, mert édesanyám nem fizet lakbért (és mást sem) így minden az én felelősségem ez ügyben.
2 éve Nagymamám meghalt, és a lakás, amiben éltünk (élek) az én nevemre lett vásárolva, ez egy öröklakás.
Idén az önkormányzati lakást lebontják és az önkormányzat felajánlott csereingatlant vagy pénzbeli juttatást. Mivel édesanyámnak egyik csereingatlan sem felelt meg, így már csak a pénz iránti kérelem jöhet szóba.
A kérdésem, hogy ezzel, ha én elfogadnék pénzt az önkormányzattól úgy, hogy van egy öröklakásom nem követnék-e el jogsértést? Illetve ha nem fogadhatnék el pénzt a lakásért, akkor milyen más megoldás jöhet szóba?
Nagyon égető a dolog, és ha nem tudunk rá megoldást találni, akkor anyám nem tud hova menni, csak az utcára.
Köszönettel:
FMária
Tanácsra lenne szükségem a következő ügyben:
1996-ban (16 éves voltam) Nagymamám egy önkormányzati lakás bérleti jogát vásárolta meg az én nevemre, de édesanyám lakhatásáért, mivel engem nagyszüleim neveltek és velük éltem.
Az elmúlt pár évben sok bajom volt ebből, főleg azért, mert édesanyám nem fizet lakbért (és mást sem) így minden az én felelősségem ez ügyben.
2 éve Nagymamám meghalt, és a lakás, amiben éltünk (élek) az én nevemre lett vásárolva, ez egy öröklakás.
Idén az önkormányzati lakást lebontják és az önkormányzat felajánlott csereingatlant vagy pénzbeli juttatást. Mivel édesanyámnak egyik csereingatlan sem felelt meg, így már csak a pénz iránti kérelem jöhet szóba.
A kérdésem, hogy ezzel, ha én elfogadnék pénzt az önkormányzattól úgy, hogy van egy öröklakásom nem követnék-e el jogsértést? Illetve ha nem fogadhatnék el pénzt a lakásért, akkor milyen más megoldás jöhet szóba?
Nagyon égető a dolog, és ha nem tudunk rá megoldást találni, akkor anyám nem tud hova menni, csak az utcára.
Köszönettel:
FMária
#196
Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.07.14 13:33
írta: dr. Polgárdi Gábor ügyvéd | válasz
válasz erre:
Tisztelt Knapp!
Mielőtt válaszolnék szeretném jelezni önnek, hogy immár több, mint 2 hete próbálkozok elküldeni ezt a választ Önnek, de sem úgy nem sikerült, hogy „válaszként” küldöm, sem pedig önálló levélként. Remélem ez már meg fog jelenni, ami azt is jelenti, hogy megjavították végre a rendszert. A múlt héten ez ügyben írtam Békési Úrnak és azt ígérte utána néz, mi lehet a hiba.
Ami a kérdését illeti: Elszomorít a történetük. Nem szeretnék itt most belemenni a bankok sajátos belső "világába" pedig sok mindennek a gyökerét éppen ott kellene keresni! Mint más válaszaim során, most is azzal kell kezdjem, hogy az ügyben keletkezett iratok, levelezés pontos ismerete nélkül nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges precíz választ adni a kérdésére. Segítségképpen a következőket tudom Önnek mondani: A hitelintézeti törvény január elsejei módosulása nyomán a bankokra, pénzügyi vállalkozásokra is a fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelési passzusai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy panaszkönyvnél részletesebb szabályozás köti a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat az ügyfelek panaszainak kezelésére, valamennyi ügyfél számára nyitva álló helyiségben, de legalább a székhelyen mindennap 8-16 óráig fogadnia kell a szóbeli panaszokat, a telefonos panaszokat legalább a hét egy munkanapján 8-20 óráig, és természetesen az elektronikusan beadott panaszokat gyakorlatilag folyamatosan fogadni kell. Ha valaki telefonon ad be panaszt, erről egy hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni, és ezt egy példányban térítésmentesen az ügyfél rendelkezésére is kell bocsátani. Ha az ügyfél a fiókban tenne panaszt, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni és annak egy példányát az ügyfélnek kell átadni. A bankoknak az ügyfélpanasz- kezelési szabályzatukat ki kell függeszteni a fiókokban. A felügyelet vizsgálja, hogy betartják-e ezt a szabályt. A hitelintézeteknek 30 napon belül írásban választ kell adni a panaszra, és ha azt nem orvosolják, akkor arról is tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy panaszával a felügyelethez (PSZÁF) vagy a békéltető testületekhez fordulhat.
Mekkora kártérítés lehetséges? írta: knapp | 2010.06.24 04:55
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával állunk szemben:
Hitelügyintézőn keresztül tavaly decemberben elindítottunk egy építési hitelkérelmet egyik hazai banknál. (Telek hitel már szintén annál a banknál volt, és ugyanazon személyek közreműködésével sikerült lebonyolítani a hitelügyintézést.) Azért adtuk be a papírokat decemberben, hogy az idei februári szigorítások előtt lezajlódhasson a kérelmünk. Folyamatosan újabb és újabb papírokat kért be tőlünk a bank mondván, már csak ez hiányzik és mehetünk szerződni. Sajnos a februári időpontig nem sikerült aláírnunk, de azt a megnyugtatást kaptuk, hogy kérelmünk a szigorítás után is megállja a helyét. A kapcsolatot mind a hitelügyintézővel, mind a fiókvezetővel aki bonyolította a kérelmünket egyaránt tartottuk. Újabb 1,5 hónap alatt, újabb friss papírok benyújtása után kitűzték a szerződéskötésünk dátumát. Az első időpontot betegségre hivatkozva lemondta a bank, így 1 héttel később, május 19. déli 12 óra lett a kitűzött szerződéskötési dátum. Előző nap a bankok zárása után ¾ 7kor egy mobil számról felhívott a fiókvezető, hogy sajnálatos módon elutasították a hitelkérelmünket. Mivel nem tekintettük hivatalos értesítésnek ezt a telefont így bementünk a központba ahová a szerződéskötés meg volt beszélve. Ott nagy meglepetésünkre értesítettek arról, hogy nem tudnak róla hogy bármiféle időpont meg lett volna beszélve se most, sem 1 hete, de a nevünkre beérkezett hitelkérelemmel sem találkoztak soha. Onnan felhívták a fiókvezetőt aki elmondta, hogy a kérelmünk fióki szinten elutasításra került. Vagyis Ő maga (aki hónapokig mondta nekünk, hogy rendben van a kérelmünk) utasította el. Június 11.-én jöttek az új szigorítások, így kérdésessé vált, hogy egyáltalán kapunk-e hitelt. Az időhúzás miatt más bankoktól is elestünk. További érdeklődésünk után kiderült, hogy nagy valószínűséggel már januárban tudható, volt hogy ne tudunk hitelt felvenni annál a banknál, mert az evás jövedelmek esetében még akkor hoztak egy szigorítást, ami gyakorlatilag kizár minket. Vagyis hónapokon keresztül hazudott nekünk a bank/fiókvezető.
Az ügy érdekessége, hogy mind a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítőt a kérelmünk elutasításáról. Természetesen az alább leírtakat, mind e-mailekkel, mind diktafonos hangfelvétellel alá tudjuk támasztani.
A kérdésem az lenne, hogy mekkora és milyen kárpótlást kérhetünk a banktól?
Ami egyértelmű költség volt: az értékbecslés díja. További káraink (az erkölcsit nem említve) időközben eladtuk a lakásunkat, hogy majd tudjuk törleszteni a hitelt, így albérletbe költöztünk, ami 4-5 hónap +albérleti díjat jelent. A telekben álló pénzünk. Miután kitűzött volt a szerződéskötésünk dátuma az építkezés elindult, így miután nem kapunk pénzt a kivitelezőnek le kellett vonulnia ami plusz költségeket jelent. Ezek a főbb káraink.
Első körben szeretnénk panaszkezelés útján a bankkal lerendezni, de sajnos nem tudjuk, hogy mit kérhetünk, miben bízhatunk. Természetesen ha nem sikerül megegyeznünk akkor továbbvisszük az ügyet.
Válaszát előre is köszönöm!
Az alábbi problémával állunk szemben:
Hitelügyintézőn keresztül tavaly decemberben elindítottunk egy építési hitelkérelmet egyik hazai banknál. (Telek hitel már szintén annál a banknál volt, és ugyanazon személyek közreműködésével sikerült lebonyolítani a hitelügyintézést.) Azért adtuk be a papírokat decemberben, hogy az idei februári szigorítások előtt lezajlódhasson a kérelmünk. Folyamatosan újabb és újabb papírokat kért be tőlünk a bank mondván, már csak ez hiányzik és mehetünk szerződni. Sajnos a februári időpontig nem sikerült aláírnunk, de azt a megnyugtatást kaptuk, hogy kérelmünk a szigorítás után is megállja a helyét. A kapcsolatot mind a hitelügyintézővel, mind a fiókvezetővel aki bonyolította a kérelmünket egyaránt tartottuk. Újabb 1,5 hónap alatt, újabb friss papírok benyújtása után kitűzték a szerződéskötésünk dátumát. Az első időpontot betegségre hivatkozva lemondta a bank, így 1 héttel később, május 19. déli 12 óra lett a kitűzött szerződéskötési dátum. Előző nap a bankok zárása után ¾ 7kor egy mobil számról felhívott a fiókvezető, hogy sajnálatos módon elutasították a hitelkérelmünket. Mivel nem tekintettük hivatalos értesítésnek ezt a telefont így bementünk a központba ahová a szerződéskötés meg volt beszélve. Ott nagy meglepetésünkre értesítettek arról, hogy nem tudnak róla hogy bármiféle időpont meg lett volna beszélve se most, sem 1 hete, de a nevünkre beérkezett hitelkérelemmel sem találkoztak soha. Onnan felhívták a fiókvezetőt aki elmondta, hogy a kérelmünk fióki szinten elutasításra került. Vagyis Ő maga (aki hónapokig mondta nekünk, hogy rendben van a kérelmünk) utasította el. Június 11.-én jöttek az új szigorítások, így kérdésessé vált, hogy egyáltalán kapunk-e hitelt. Az időhúzás miatt más bankoktól is elestünk. További érdeklődésünk után kiderült, hogy nagy valószínűséggel már januárban tudható, volt hogy ne tudunk hitelt felvenni annál a banknál, mert az evás jövedelmek esetében még akkor hoztak egy szigorítást, ami gyakorlatilag kizár minket. Vagyis hónapokon keresztül hazudott nekünk a bank/fiókvezető.
Az ügy érdekessége, hogy mind a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítőt a kérelmünk elutasításáról. Természetesen az alább leírtakat, mind e-mailekkel, mind diktafonos hangfelvétellel alá tudjuk támasztani.
A kérdésem az lenne, hogy mekkora és milyen kárpótlást kérhetünk a banktól?
Ami egyértelmű költség volt: az értékbecslés díja. További káraink (az erkölcsit nem említve) időközben eladtuk a lakásunkat, hogy majd tudjuk törleszteni a hitelt, így albérletbe költöztünk, ami 4-5 hónap +albérleti díjat jelent. A telekben álló pénzünk. Miután kitűzött volt a szerződéskötésünk dátuma az építkezés elindult, így miután nem kapunk pénzt a kivitelezőnek le kellett vonulnia ami plusz költségeket jelent. Ezek a főbb káraink.
Első körben szeretnénk panaszkezelés útján a bankkal lerendezni, de sajnos nem tudjuk, hogy mit kérhetünk, miben bízhatunk. Természetesen ha nem sikerül megegyeznünk akkor továbbvisszük az ügyet.
Válaszát előre is köszönöm!
Mielőtt válaszolnék szeretném jelezni önnek, hogy immár több, mint 2 hete próbálkozok elküldeni ezt a választ Önnek, de sem úgy nem sikerült, hogy „válaszként” küldöm, sem pedig önálló levélként. Remélem ez már meg fog jelenni, ami azt is jelenti, hogy megjavították végre a rendszert. A múlt héten ez ügyben írtam Békési Úrnak és azt ígérte utána néz, mi lehet a hiba.
Ami a kérdését illeti: Elszomorít a történetük. Nem szeretnék itt most belemenni a bankok sajátos belső "világába" pedig sok mindennek a gyökerét éppen ott kellene keresni! Mint más válaszaim során, most is azzal kell kezdjem, hogy az ügyben keletkezett iratok, levelezés pontos ismerete nélkül nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges precíz választ adni a kérdésére. Segítségképpen a következőket tudom Önnek mondani: A hitelintézeti törvény január elsejei módosulása nyomán a bankokra, pénzügyi vállalkozásokra is a fogyasztóvédelmi törvény panaszkezelési passzusai vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy panaszkönyvnél részletesebb szabályozás köti a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat az ügyfelek panaszainak kezelésére, valamennyi ügyfél számára nyitva álló helyiségben, de legalább a székhelyen mindennap 8-16 óráig fogadnia kell a szóbeli panaszokat, a telefonos panaszokat legalább a hét egy munkanapján 8-20 óráig, és természetesen az elektronikusan beadott panaszokat gyakorlatilag folyamatosan fogadni kell. Ha valaki telefonon ad be panaszt, erről egy hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni, és ezt egy példányban térítésmentesen az ügyfél rendelkezésére is kell bocsátani. Ha az ügyfél a fiókban tenne panaszt, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni és annak egy példányát az ügyfélnek kell átadni. A bankoknak az ügyfélpanasz- kezelési szabályzatukat ki kell függeszteni a fiókokban. A felügyelet vizsgálja, hogy betartják-e ezt a szabályt. A hitelintézeteknek 30 napon belül írásban választ kell adni a panaszra, és ha azt nem orvosolják, akkor arról is tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy panaszával a felügyelethez (PSZÁF) vagy a békéltető testületekhez fordulhat.
#195
Mekkora kártérítés lehetséges?
| 2010.06.24 04:55
írta: knapp | válasz
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi problémával állunk szemben:
Hitelügyintézőn keresztül tavaly decemberben elindítottunk egy építési hitelkérelmet egyik hazai banknál. (Telek hitel már szintén annál a banknál volt, és ugyanazon személyek közreműködésével sikerült lebonyolítani a hitelügyintézést.) Azért adtuk be a papírokat decemberben, hogy az idei februári szigorítások előtt lezajlódhasson a kérelmünk. Folyamatosan újabb és újabb papírokat kért be tőlünk a bank mondván, már csak ez hiányzik és mehetünk szerződni. Sajnos a februári időpontig nem sikerült aláírnunk, de azt a megnyugtatást kaptuk, hogy kérelmünk a szigorítás után is megállja a helyét. A kapcsolatot mind a hitelügyintézővel, mind a fiókvezetővel aki bonyolította a kérelmünket egyaránt tartottuk. Újabb 1,5 hónap alatt, újabb friss papírok benyújtása után kitűzték a szerződéskötésünk dátumát. Az első időpontot betegségre hivatkozva lemondta a bank, így 1 héttel később, május 19. déli 12 óra lett a kitűzött szerződéskötési dátum. Előző nap a bankok zárása után ¾ 7kor egy mobil számról felhívott a fiókvezető, hogy sajnálatos módon elutasították a hitelkérelmünket. Mivel nem tekintettük hivatalos értesítésnek ezt a telefont így bementünk a központba ahová a szerződéskötés meg volt beszélve. Ott nagy meglepetésünkre értesítettek arról, hogy nem tudnak róla hogy bármiféle időpont meg lett volna beszélve se most, sem 1 hete, de a nevünkre beérkezett hitelkérelemmel sem találkoztak soha. Onnan felhívták a fiókvezetőt aki elmondta, hogy a kérelmünk fióki szinten elutasításra került. Vagyis Ő maga (aki hónapokig mondta nekünk, hogy rendben van a kérelmünk) utasította el. Június 11.-én jöttek az új szigorítások, így kérdésessé vált, hogy egyáltalán kapunk-e hitelt. Az időhúzás miatt más bankoktól is elestünk. További érdeklődésünk után kiderült, hogy nagy valószínűséggel már januárban tudható, volt hogy ne tudunk hitelt felvenni annál a banknál, mert az evás jövedelmek esetében még akkor hoztak egy szigorítást, ami gyakorlatilag kizár minket. Vagyis hónapokon keresztül hazudott nekünk a bank/fiókvezető.
Az ügy érdekessége, hogy mind a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítőt a kérelmünk elutasításáról. Természetesen az alább leírtakat, mind e-mailekkel, mind diktafonos hangfelvétellel alá tudjuk támasztani.
A kérdésem az lenne, hogy mekkora és milyen kárpótlást kérhetünk a banktól?
Ami egyértelmű költség volt: az értékbecslés díja. További káraink (az erkölcsit nem említve) időközben eladtuk a lakásunkat, hogy majd tudjuk törleszteni a hitelt, így albérletbe költöztünk, ami 4-5 hónap +albérleti díjat jelent. A telekben álló pénzünk. Miután kitűzött volt a szerződéskötésünk dátuma az építkezés elindult, így miután nem kapunk pénzt a kivitelezőnek le kellett vonulnia ami plusz költségeket jelent. Ezek a főbb káraink.
Első körben szeretnénk panaszkezelés útján a bankkal lerendezni, de sajnos nem tudjuk, hogy mit kérhetünk, miben bízhatunk. Természetesen ha nem sikerül megegyeznünk akkor továbbvisszük az ügyet.
Válaszát előre is köszönöm!
Az alábbi problémával állunk szemben:
Hitelügyintézőn keresztül tavaly decemberben elindítottunk egy építési hitelkérelmet egyik hazai banknál. (Telek hitel már szintén annál a banknál volt, és ugyanazon személyek közreműködésével sikerült lebonyolítani a hitelügyintézést.) Azért adtuk be a papírokat decemberben, hogy az idei februári szigorítások előtt lezajlódhasson a kérelmünk. Folyamatosan újabb és újabb papírokat kért be tőlünk a bank mondván, már csak ez hiányzik és mehetünk szerződni. Sajnos a februári időpontig nem sikerült aláírnunk, de azt a megnyugtatást kaptuk, hogy kérelmünk a szigorítás után is megállja a helyét. A kapcsolatot mind a hitelügyintézővel, mind a fiókvezetővel aki bonyolította a kérelmünket egyaránt tartottuk. Újabb 1,5 hónap alatt, újabb friss papírok benyújtása után kitűzték a szerződéskötésünk dátumát. Az első időpontot betegségre hivatkozva lemondta a bank, így 1 héttel később, május 19. déli 12 óra lett a kitűzött szerződéskötési dátum. Előző nap a bankok zárása után ¾ 7kor egy mobil számról felhívott a fiókvezető, hogy sajnálatos módon elutasították a hitelkérelmünket. Mivel nem tekintettük hivatalos értesítésnek ezt a telefont így bementünk a központba ahová a szerződéskötés meg volt beszélve. Ott nagy meglepetésünkre értesítettek arról, hogy nem tudnak róla hogy bármiféle időpont meg lett volna beszélve se most, sem 1 hete, de a nevünkre beérkezett hitelkérelemmel sem találkoztak soha. Onnan felhívták a fiókvezetőt aki elmondta, hogy a kérelmünk fióki szinten elutasításra került. Vagyis Ő maga (aki hónapokig mondta nekünk, hogy rendben van a kérelmünk) utasította el. Június 11.-én jöttek az új szigorítások, így kérdésessé vált, hogy egyáltalán kapunk-e hitelt. Az időhúzás miatt más bankoktól is elestünk. További érdeklődésünk után kiderült, hogy nagy valószínűséggel már januárban tudható, volt hogy ne tudunk hitelt felvenni annál a banknál, mert az evás jövedelmek esetében még akkor hoztak egy szigorítást, ami gyakorlatilag kizár minket. Vagyis hónapokon keresztül hazudott nekünk a bank/fiókvezető.
Az ügy érdekessége, hogy mind a mai napig nem kaptunk hivatalos értesítőt a kérelmünk elutasításáról. Természetesen az alább leírtakat, mind e-mailekkel, mind diktafonos hangfelvétellel alá tudjuk támasztani.
A kérdésem az lenne, hogy mekkora és milyen kárpótlást kérhetünk a banktól?
Ami egyértelmű költség volt: az értékbecslés díja. További káraink (az erkölcsit nem említve) időközben eladtuk a lakásunkat, hogy majd tudjuk törleszteni a hitelt, így albérletbe költöztünk, ami 4-5 hónap +albérleti díjat jelent. A telekben álló pénzünk. Miután kitűzött volt a szerződéskötésünk dátuma az építkezés elindult, így miután nem kapunk pénzt a kivitelezőnek le kellett vonulnia ami plusz költségeket jelent. Ezek a főbb káraink.
Első körben szeretnénk panaszkezelés útján a bankkal lerendezni, de sajnos nem tudjuk, hogy mit kérhetünk, miben bízhatunk. Természetesen ha nem sikerül megegyeznünk akkor továbbvisszük az ügyet.
Válaszát előre is köszönöm!
#194
Válasz: Válasz: Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.06.21 09:11
írta: Reiner Endre | válasz
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Pontos, minden részletre kiterjedő válaszát köszönöm! Válasza utolsó bekezdésében foglaltak igazolják számomra, hogy nem tévedtem.
A kérdésem nem konkrét esetre vonatkozott, egy, az 5x5 levelező listán egy kolléga részéről érkezett megállapítás igazságát (amely szerint a szerződést készítő ügyvédnek kötelessége a vevőt az ingatlan felhasználásának lehetőségeiről tájékoztatni) szerettem volna szakértő által véleményeztetni. Én, laikusként, ezt abszurdumnak tartanám, ugyanúgy, mintha szélsőséges hasonlattal élve, egy kerékpárkereskedő köteles lenne vevőjét tájékoztatni arról, hogy az általa árult termékkel autóversenyen nem indulhat...
Az ingatlanpiac résztvevői között több szereplő van, akiknek nincsen jogismeretük, ezért véleményem szerint a közvetítő feladata lenne az ügyfél lehetőség szerint mindenre kiterjedő tájékoztatása.
Köszönöm, üdvözlettel:
Reiner Endre
Pontos, minden részletre kiterjedő válaszát köszönöm! Válasza utolsó bekezdésében foglaltak igazolják számomra, hogy nem tévedtem.
A kérdésem nem konkrét esetre vonatkozott, egy, az 5x5 levelező listán egy kolléga részéről érkezett megállapítás igazságát (amely szerint a szerződést készítő ügyvédnek kötelessége a vevőt az ingatlan felhasználásának lehetőségeiről tájékoztatni) szerettem volna szakértő által véleményeztetni. Én, laikusként, ezt abszurdumnak tartanám, ugyanúgy, mintha szélsőséges hasonlattal élve, egy kerékpárkereskedő köteles lenne vevőjét tájékoztatni arról, hogy az általa árult termékkel autóversenyen nem indulhat...
Az ingatlanpiac résztvevői között több szereplő van, akiknek nincsen jogismeretük, ezért véleményem szerint a közvetítő feladata lenne az ügyfél lehetőség szerint mindenre kiterjedő tájékoztatása.
Köszönöm, üdvözlettel:
Reiner Endre
#193
Válasz: Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.06.21 05:41
írta: dr. Polgárdi Gábor ügyvéd | válasz
Warning: date() expects parameter 2 to be long, string given in /home/ultra/www/5x5.hu/webroot/sub/11_myblog.php on line 536
válasz erre:
\\ írta: \\ |
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem tájékoztatását:
az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvéd köteles-e tájékoztatni a vevőt, hogy a megvásárolni kívánt, tulajdoni lap szerint nem lakás céljára szolgáló ingatlan állandó tartózkodásra nem alkalmas, tehát állandó lakhelyként bejelenteni nem lehetséges?
Reiner Endre
Kérem tájékoztatását:
az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvéd köteles-e tájékoztatni a vevőt, hogy a megvásárolni kívánt, tulajdoni lap szerint nem lakás céljára szolgáló ingatlan állandó tartózkodásra nem alkalmas, tehát állandó lakhelyként bejelenteni nem lehetséges?
Reiner Endre
Tisztelt Reiner Úr!
Kérdésére bármennyire is furcsa, de nem olyan egyszerű a válasz. Annál is inkább, mert nincs információm pl. arról, hogy az érintett adásvétel során mire kiterjedően lettek tájékoztatva az adásvétel felei az ügyvéd által. Némi túlzással \\\"ezernyi\\\" dologra kell odafigyelnie egy ügyvédnek egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésekor. Ezen ezernyi dolog egyike az ügyfél(ek) tájékoztatása az ingatlan adásvételekor. Ez elsődlegesen az ingatlan tulajdoni lapjának bejegyzésire, feljegyzéseire, széljegyeire az ezekhez fűződő joghatásokra és jogkövetkezményekre vonatkozik. Aztán ott van az ide kapcsolódó adó és illetékjogi tájékoztatási kötelezettség is (kinek mikor mennyit és mi után kell majd várhatóan fizetnie) és még néhány egyéb \"apróság\".
Úgy gondolom, hogy akkor, amikor az adott ingatlanra vonatkozó tulajdoni lapot a felekkel közösen áttanulmányozta az ügyvéd és értelmezték az abban foglaltakat, akkor valószínűleg szó eshetett arról, hogy az ingatlan jellege miatt az lakásként nem funkcionálhat. Ha ez a közös áttanulmányozás megtörtént és még említve is van a szerződésben, akkor nehéz azt feltételezni, hogy nem került szóba még említés szintjén sem, hogy az lakásként nem használható. Egy ilyen ingatlannak mások az illeték és adó következményei, mint egy lakóingatlannak, tehát ha máskor nem, akkor ennél a témánál szinte biztosan fel kellett volna vetődnie, hogy itt bizony más a \"leányzó fekvése\" mint egy lakás esetében. Továbbá vannak nyilvánvaló és közismert tények amikről nem kell és nem is köteles kioktatni a feleket az ügyvéd. Úgy gondolom ilyen nyilvánvaló dolog, hogy ha egy ingatlan tulajdoni lapján feketén-fehéren ott van, hogy az NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁL, akkor az valóban azt jelenti, ami oda van írva. Ennek ellenére persze biztosan nem árt valamiképp ezt az ügylet során tisztázni, hisz nem vagyunk egyformák. Kétség kívül vannak akiknek nehézséget okozhat ezeknek a dolgoknak a megértése. Ez mindig az adott szituáció és ügyfél függvénye.
Gondoljon bele, ha egy bányató partján ki van írva, hogy - Fürödni tilos! - akkor (remélhetőleg) senkinek nem az jut eszébe erről, hogy ezzel biztos csak az akarták tiltani, hogy tulajdonképpen a bányatóban nem lehet szappannal vagy tusfürdővel fürdeni mint otthon egy kádban, de például úszni azt lehet, mert az nem fürdés. A - Fürödni Tilos! - felirat egy vízparton közismerten tehát azt a tényt rögzíti, hogy lehetőleg még a lábát se tegye bele a vízbe az épp arra tévedő személy.
Mondok egy másik példát:
Nem köteles az ügyvéd pl. azt firtatni, vagy rákérdezni arra, vagy ha jobban tetszik felhívni az eladó figyelmét, hogy a vételárat pl. euróban vagy ahhoz kötötten is kérhetné vagy a vevőt kioktatni arra vonatkozóan, hogy akár 30 részletben is teljesíthetné a vételárat. Ezek úgy gondolom nem elsősorban az ügyvéd kompetenciájába tartozó, hanem a felek privát megállapodásának körébe tartozó dolgok. Persze ha nagyon készséges akar lenni egy ügyvéd felvetheti ezeket a dolgokat, de úgy vélem ha nem teszi akkor sem számon kérhetőek rajta ezek utólag. Az ügyvédnek feladata, hogy ezeket a megállapodásokat úgy foglalja okiratba, hogy az a jogszabályoknak megfelelő legyen, továbbá hogy az okirat alkalmas legyen a kellő joghatás kiváltására, különösen ami az ingatlannyilvántartási bejegyzést illeti. Furcsa lenne, ha a jogügylet során egyszer csak azzal jönne elő ezek után az eladó, hogy miért nem mondta az ügyvéd, hogy albán lek-ben is kérhette volna a vételárat, mivel a nagymamája albán és úgyis neki utalná át a vételárat, mert segítségre szorul olyan szegénységben él abban az országban... Vagy ha pl. a vevő később azt kérné számon az ügyvéden, hogy miért nem mondta neki, hogy banki hitelt is felvehetne, akkor nem kért volna uzsorára kölcsön a szomszédjától. Remélem érti a fenti példa alapján, hogy mire is akarok kilyukadni! Vannak olyan nyilvánvaló és közismert dolgok amiket nem kell az ügyfelek szájába rágni, vagy a fejükbe \\\"verni\\\". Ezek teljesen életszerűtlenek lennének.
Személy szerint azt gondolom, hogy hacsak nem volt valami fatális tévedésben az érintett vevő atekintetben, hogy a vételi céljának nem megfelelő ingatlant vásárol, mert sehonnan sem derült vagy derülhetett ki ez a számára, akkor nem hivatkozhat hiányos ügyvédi tájékoztatásra. Halkan megjegyzem, az ügyvéd nem köteles feszegetni, hogy ha vesz valaki ingatlant, azt milyen célra kívánja megvenni. Ezernyi oka lehet annak, hogy valaki nem lakás céljára szolgáló ingatlant vásárol. És innen már csak egy lépés, hogy még azért is felelősségre vonjanak ügyvédet majd, mert nem kérdezett arra rá, hogy a 29m2-es lakásba hogyan férnek majd be a vevőnek azok a bútorai, amik korábban egy 130m2-es lakásban voltak...
#192
Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.06.17 11:08
írta: Reiner Endre | válasz
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem tájékoztatását:
az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvéd köteles-e tájékoztatni a vevőt, hogy a megvásárolni kívánt, tulajdoni lap szerint nem lakás céljára szolgáló ingatlan állandó tartózkodásra nem alkalmas, tehát állandó lakhelyként bejelenteni nem lehetséges?
Reiner Endre
Kérem tájékoztatását:
az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvéd köteles-e tájékoztatni a vevőt, hogy a megvásárolni kívánt, tulajdoni lap szerint nem lakás céljára szolgáló ingatlan állandó tartózkodásra nem alkalmas, tehát állandó lakhelyként bejelenteni nem lehetséges?
Reiner Endre
#191
Kérdezd meg az ügyvédünket!
| 2010.06.03 23:08
írta: Reiner Endre | válasz
Ügyvéd Úr, köszönöm!
SZÓLJ HOZZÁ
